február 15, 2020

12:26	Jeroboám pedig ezt mondta szívében: „Most a királyság visszatér Dávid házához,
12:27	ha ez a nép felmegy áldozatot bemutatni az Úr házába Jeruzsálembe. És ennek a népnek a szíve megtér urához, Roboámhoz, Júda királya, és megölnek, és térj vissza hozzá."
12:28	És egy tervet kidolgozni, csinált két aranyborjút. És azt mondta nekik: „Ne válassz többé Jeruzsálembe való felemelkedést. Íme, ezek a te isteneid, Izrael, aki elvezetett Egyiptom földjéről!”
12:29	És elhelyezett egyet Bételben, a másik pedig Danben.
12:30	És ez a szó a bűn alkalmává vált. Mert az emberek elmentek imádni a borjút, még Dannek is.
12:31	És szentélyeket épített a magaslatokra, és a legaljasabb emberekből csinált papokat, akik nem Lévi fiai közül valók voltak.
12:32	És ünnepélyes napot jelölt ki a nyolcadik hónapban, a hónap tizenötödik napján, a Júdában megünnepelt ünnepélyt utánozva. És felmenni az oltárhoz, hasonlóan járt el Bételben is, úgy, hogy a borjaknak égette meg, amelyet ő készített. És Bételben, kinevezte a magaslatok papjait, amelyet ő készített.
12:33	És felment az oltárhoz, amelyet Bételben emelt fel, a nyolcadik hónap tizenötödik napján, azon a napon, amikor a szívében eldöntötte. És ünnepséget intézett Izráel fiaihoz, és felment az oltárhoz, so that he might burn incense.

13:33	E szavak után, Jeroboám nem tért vissza nagyon gonosz útjáról. Helyette, ellenkezőleg, papokat csinált a magaslatokra a legkisebb népből. Aki hajlandó volt, megtöltötte a kezét, és a magaslatok papja lett.
13:34	És ezért, Jeroboám háza vétkezett, és kitépték, és letörölték a föld színéről.

8:1	Azokon a napokon, újra, amikor nagy tömeg volt, és nem volt mit enniük, összehívja tanítványait, – mondta nekik:
8:2	„Együttérzek a sokaság iránt, mert, íme, most már három napja kitartottak mellettem, és nincs mit enniük.
8:3	És ha elküldeném őket böjtölve az otthonukba, esetleg elájulnak útközben.” Néhányan ugyanis messziről jöttek.
8:4	És felelének néki a tanítványai, – Honnan szerezhetne valaki elég kenyeret a pusztában?”
8:5	És megkérdezte őket, „Hány kenyered van?” És azt mondták, – Hét.
8:6	És utasította a sokaságot, hogy üljenek le enni a földre. És elvette a hét kenyeret, hálát adva, megtörte és tanítványainak adta, hogy eléjük tegyék. És ezeket a sokaság elé tették.
8:7	És volt néhány kis haluk. És megáldotta őket, és megparancsolta, hogy tegyék őket eléjük.
8:8	És ettek és jóllaktak. És felvették, ami a töredékekből megmaradt: hét kosár.
8:9	És akik ettek, körülbelül négyezren voltak. És elbocsátotta őket.
8:10	És azonnal bemászott egy csónakba a tanítványaival, bement Dalmanutha részeibe.